Elhunyt Puskás Ferenc Hetvenkilenc éves korában pénteken reggel 7 órakor, a Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója. Puskás Ferencet a Magyar Labdarúgó Szövetség, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztérium saját halottjának tekinti. A világ egyik legismertebb magyar embere, a legendás magyar Aranycsapat balösszekötője 1927. április 2-án született Kispesten, és 1943 és 1967 között, 24 éven át ontotta a gólokat a világ élvonalában. 16 évesen, a Kispesti AC játékosaként lépett először pályára a magyar élvonalban, majd egy hónappal a 18. születésnapja előtt 1945. március 2-án a magyar válogatottban is bemutatkozott, és máris gólt szerzett Ausztria ellen. Utolsó fellépése a nemzeti tizenegyben 1956. október 14-én volt, szintén Ausztria ellen, és ezúttal is betalált, keretbe foglalva azt az egyedülálló 11 és fél évet a magyar labdarúgás történetében, amelynek a során a válogatott egyszer sem szenvedett vereséget hazai pályán. Ebben az időszakban a magyar közönség által Öcsinek becézett világklasszis csatár a Kispesttel (későbbi Bp. Honvéddal) öt bajnoki és négy gólkirályi címet, a válogatott csapatkapitányaként pedig olimpiai aranyérmet (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmet (1954, Svájc) nyert; 1953 novemberében a Wembley-stadionban kétszer talált be a híres 6:3-as mérkőzésen. A 1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt ért el, míg a válogatottban 84 találkozón 83-szor volt eredményes. Utóbbi mutatójával a Gazetta dello Sport című olasz lap összeállítása alapján a 20. század legjobb góllövője lett. Miután 1956 őszén nem tért haza a Kispest dél-amerikai túrájáról, közel kétéves szünet következett a pályafutásában. Majdnem 32 évesen, erősen túlsúlyosan került a Real Madridhoz, ahol a kemény edzéseknek köszönhetően az 1958/59-es szezonban mutatkozott be a nagyközönség előtt. Első madridi tétmérkőzése előtt félrevonta a csapat első számú bálványát, Alfredo Di Stéfanót, s kézzel-lábbal elmagyarázta neki: amikor meghallja a "Stefi!" kiáltást, gondolkodás nélkül induljon meg az ellenfél kapuja felé, s majd kap egy ajándékot - így is történt, Puskás jóvoltából Di Stéfanónak már csak az üres kapuba kellett passzolnia. A család közleménye "Megrendülésünk pillanataiban is tudjuk és érezzük, hogy barátok és tisztelők sokasága gyászolja velünk együtt Puskás Ferencet, a nagy sportolót, az elhivatott edzőt, a mély hazafit, a csodálatos férjet és családapát, s hogy nagyon sokan szeretnék és próbálják kifejezésre juttatni részvétüket, ami nekünk, a gyászoló családtagoknak nagy megtiszteltetés, szívet melengető büszkeség, egyben érezhető felelősség. Kérjük ugyanakkor a tisztelőket és a média képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a család igényét a csöndes, diszkrét gyászra ezekben a fájdalmasan nehéz napokban. Egyúttal felkértük Schmitt Pál barátunkat, a MOB elnökét, volt madridi nagykövetet, annak az emlékbizottságnak a vezetésére, amelynek segítségével a legkörültekintőbben igyekszünk előkészíteni és megrendezni drága halottunk búcsúztatását. A testület napokon belül összeül Budapesten és megosztja a legfontosabb tudnivalókat a sajtóval. A rengeteg együtt érző üzenetet és erőt adó segítőkészséget megköszönve a család nevében: Puskás Ferencné" A közönség azonnal kegyeibe fogadta, s gyorsan ráragadt a Pancho becenév, az 1959/1960-as évadban pedig már ő lett a gólkirály, 24 mérkőzésen 25 góllal. Az Európa-kupában még ennél is elképesztőbb gólátlagot produkált: 39 BEK-meccsen összesen 49 gólt rúgott. A csúcs az 1960-as BEK-döntő volt, a glasgow-i Hampden Parkban: a Real Madrid 7-3-ra verte az Eintracht Frankfurtot Puskás négy (és Di Stéfano három) góljával. Bár Puskás még az 1966/1967-es évadban is játszott, az 1966-os belgrádi BEK-döntőn már nem jutott szóhoz, így "csak" három Európa-kupára került fel a neve. Ezen kívül hat bajnoki címhez, két spanyol kupához és egy Világkupa-győzelemhez segítette hozzá a Realt, amelynek mezében 372 hivatalos mérkőzésen 324 gólt szerzett, és négyszer lett gólkirály (1959/60, 1960/61, 1962/62, 1963/64). A királya gárda hivatalos honlapjának 2002-es szavazása alapján Puskás minden idők legnépszerűbb és legjobbnak tartott Real Madrid-futballistája. A spanyol állampolgárságot - a magyar megtartása mellett - 1961-ben kapta meg, de a válogatottban már nem tudta régi önmagát idézni, bő fél esztendő alatt mindössze négy mérkőzést játszott, rúgott gól nélkül. Visszavonulása után spanyol, görög, egyiptomi, chilei, szaúd-arábiai, osztrák, észak-amerikai, paraguayi és magyar csapatok mellett edzősködött. Legjobb eredményét a Panathinaikosszal az 1970-1971-es idényben érte el, amikor a BEK-ben másodikok lettek. 1981-ben tért haza először, 1992-től az MLSZ utánpótlás és nemzetközi igazgatója, 1993-ban négy hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki. 1997 elején Münchenben a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó német szervezet (IFFHS) adatai alapján jutalmazták, mert - a Kispest, a Bp. Honvéd és a Real Madrid színeiben - első osztályú bajnoki mérkőzéseken ő szerezte a legtöbb gólt a világon: 489-et. 1999-ben megkapta A magyar sport tiszteletbeli nagykövete címet. 2001-ben a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével a Nemzeti Sport által rendezett szavazáson a 20. század legjobb magyar férfi sportolójává választották. 2000-ben az IFFHS "Évszázad Európai Labdarúgója" választásán a negyedik helyen végzett. Másképp gondolták ezt a BBC portugál nyelvű honlapjának szavazói, akiknek többsége szerint Puskás volt labdarúgó-világbajnokságok történetének legnagyobb alakja, megelőzve Pelét, Garrinchát és Maradonát. 2002. április 2., azaz 75. születésnapja óta Puskás Ferenc nevét viseli az ország legnagyobb sportlétesítménye, az egykori Népstadion. A születésnap alkalmából eljött a spanyol válogatott, nemrégiben pedig a Real Madrid is fellépett egy budapesti jótékonysági mérkőzésen, amelynek bevételéből összesen 22,5 millió forintot ajánlottak fel a Puskás család részére. 2004-ben elnyerte a Nemzet Sportolója címet, valamint a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) kitüntetését: a FIFA Erény Rendje díját minden országban egy személy vehette át a szövetség centenáriumi esztendejében, az UEFA aranyjelvényével pedig az elmúlt fél évszázad legjobb játékosait díjazták. Az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri betegsége 2000 novemberében kezdődött, azóta Kútvölgyi úti kórházban kezelték. PUSKÁS FERENC Született: 1927. április 2., Kispest eredeti neve: Purczeld Ferenc Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol) Posztja: bal összekötő Klubjai játékosként: 1942-49 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar) bajnokságban összesen: 349 mérkőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154) Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés) Legnagyobb eredményei játékosként: A magyar válogatottal: olimpiai bajnok (1952, Helsinki) - világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc) - Európa-kupa győztes (1953) A Budapest Honvéddal: ötszörös magyar bajnok (1949-50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955) - négyszeres magyar gólkirály (1947-48: 50 gól, 1949-50: 31, 1950 ősz: 25, 1953: 27 gól) A Real Madriddal: háromszoros BEK-győztes (1958-59, 1959-60 - a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965-66) - kétszer a BEK-sorozat gólkirálya (1959-60: 12 gól, 1961-62: 7 gól - holtversenyben) - Világkupa-győztes (1960) - hatszoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67) - kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes (1958, 1962) - négyszeres spanyol gólkirály (1959-60: 28 gól, 1960-61: 27 gól, 1962-63: 26 gól, 1963-64: 20 gól) - Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965) - az Aranylabda-szavazáson 2. (1960), 4. (1956), 5. (1961), 7. (1959) Legnagyobb eredményei edzőként: BEK-döntős - Panathinaikosz (1971) - háromszoros görög bajnok - Panathinaikosz 2 (1970, 1972), AEK Athén 1 (1979) - egyszeres ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990) - Panhellenic Kitüntetései: A Nemzet Sportolója (2004) A XX. század legjobb magyar sportolója Halhatatlanok Klubjának tagja (1991) Golden Foot-díjas (2006) Európa Bajnoka (2006) A sportági Hírességek Csarnokának tagja NOB Olimpiai Érdemrend (1997) Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997) Magyarság Hírneve (1997) a FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben